Aki sok időt tölt gyerekek között, rájön, hogy a gyerekektől sokat lehet tanulni. A gyerekek felidézik bennünk az őszinte, sokszor kegyetlenül szókimondó gyerekkort, egy másik gyerek igazságtalan csúfolását, a nagyon rövid, de ugyanakkor vad és mély haragtartást, az önzőség árnyalatait. Mégis kinevelt felnőttként irigykedve tekintünk vissza minden ember aranykorára, a gyermekkorra, amelyben felejthetetlen a semmiből kicsattanó abbamaradni nem akaró hascsikaró nevetés, a felejthetetlen gólöröm, csel, védés.